Átlendítettük magunkat az idei évzárókon és ballagásokon, utóbbiban ez alkalommal én is erősen érdekelt voltam nagyobbik leánykám áltsulis búcsúzása kapcsán. Az általam gyakran hangoztatott bölcsesség szerint minden generáció legfőbb feladata jobbnak lenni az előzőnél, lévén ez a fejlődés lényegi eleme. Ezért még akkor sem bőgtem, amikor Annát negyedik alkalommal is szólította az igazgatónő, hogy átvegye a neki ítélt újabb díjat kiváló tanulmányi és sporteredményeiért. Szóval csak belement valami a szemembe, nem érzékenyültem el, boys don’t cry, inkább valamiféle büszkeséggel vegyes, igen emelkedett hangulatba kerültem, alevation, you know, és jé, mit tesz a véletlen, van ilyen elnevezésű sörünk kettő is. Igazából háromnak kellene vigyorognia a polcon, de ami késik, nem múlik, majdcsak megérkezik a hiányzó ABA (American Brown Ale) is. Rövid ideig tartó, ám annál nagyobb csend után újra mozgolódás látszik a zirci apátok háza táján, az Alevation-sorozattal mindenképpen látványos lehet a visszatérés. Lassan itt a saisonok szezonja, s ebben az a legelképesztőbb, hogy ezt a félmondatot az elmúlt öt esztendőben még egyszer sem írtuk le. A típusról már esett szó, vallon testvéreink készítettek a herepállasztó nyári hónapokra efféle könnyed, frissítően gyümölcsös, alacsony alkoholtartalmú söröket. Közeli rokona a Biére de Garde, a csökönyösen pongyola fogalmazású ámerikánusoknál Farmhouse Ale név alatt is futhatnak, ám ezt vén európaiként nyugodtan kérjük ki magunknak. A zirciek saisonja világos szalmasárga színű, enyhén opálos sör vaskos, közepesen tartós habbal. Illata kifejezetten és harsányan fehérboros, némi citrusos elhajlással. Utóbbit a Lemondropnak köszönheti, mely a Cascade és az USDA (United States Department of Agriculture) jóégtudja hányas kódszámú komlójának alig pár esztendős szerelemgyereke, kifejezetten saisonokhoz és búzasörökhöz ajánlva. Az ízvilág gyümölcsösen, citrusosan fanyar, a komlók itt még teljesen a háttérben maradnak. A szénsav kifejezetten erős, csípi a nyelvet, fűszeres érzetet kölcsönözve a laza, könnyed (10,5 °B) kortynak. A vége a típusra jellemző módon nagyon száraz, enyhén, finoman kesernyés. Az alkoholtartalom a klasszikus asztali (4,5%), IBU 20,3. Szépen feladott labda a szentéletűek irányából, ám a típus hazai, meglehetősen visszafogott ismertsége és népszerűsége, valamint a 800 HUF környéki vételár miatt látványos karriert nem jósolunk neki.
U.I.: reneszánsz műveltségű, illetőleg amatőr/profi csillagász olvasóinktól további tippeket várunk a csomagoláson látható csillagképpel kapcsolatban. Mi magunk a Grus mellé húzzuk a strigulát.
