794. Zip’s Mck Brummbeer

Rövidke szünet után, melynek egy részét a szerkesztőség kedélyes delíriumban és baráti társaságban töltötte (a héten várható a második felvonás, ezért mihamarabb igyekszünk teljesíteni a saját magunk számára előírt penzumot), újra itt vagyunk. Külön örömmel tölt el minket az, hogy ezúttal kronologikus sorrendben haladhatunk tovább, s ez, mivel felettébb ritkán fordul elő, rendkívül kéjes érzeteket okozva simogatja személyiségünk stokiagyú és elvágólagos felét. A zip’s brewhouse SéfSör-sorozatának ötödik tagja következik, a zip’s Mck Brummbeer, melynek már a neve is annyira titokzatos, hogy láttára egy legújabb generációs birodalmi kódfejtő droid is maga alá csorrantana némi hidraulikus munkafolyadékot. Ám nincs megoldhatatlan rejtély, haladjunk csak szépen sorjában.

A sörséf ez alkalommal az egri származású Macsinka János, aki abban a nem is túl távoli, erőteljes történelmi térerővel bíró városban él és dolgozik mostanság is. Ő a Macok Bisztró séfje és vezetője, s no lám, az Mck rövidítés már meg is van fejtve. A macok egyébként nem más, mint a lapcsánka, illetve tócsni, vagyis recsege, lapótya, cicege, gánica, görhöny, harula, lepkepotyi, berét, pacsni.

Vajh’ recseg-e a lapótya, ha görhöny a lepkepotyi?

A bisztróval egy darabig párhuzamosan üzemeltetett Brumbrum Étterem azóta megújult, és Pizza Brumbrum Világbéke néven folytatja útját. A Brummbeer is kipipálódott tehát, elsimult lélekkel vizsgálgathatjuk tovább magát a sört, ami egy fekete ribizlivel infuzált saison, s azért ilyet sem iszunk minden nap. A saisonokról értekeztünk már a múltban, ugye mindenki emlékszik minden velük kapcsolatos információra?! Szóval ettől a vallon eredetű, rusztikus aratósörtől az elmúlt századokban sem volt idegen a mindenféle fűszerek, gyógynövények és gyümölcsök használata, a variációk számosak, a változatosság meg gyönyörködtet, ugyebár. Kitöltve rezes, opálos, ködös képet mutat a gyümölcsvelőnek köszönhetően. Habja vaskos, puhán krémes, egészen halvány rózsaszín árnyalattal. Illata fanyar, savanykásan gyümölcsös, finoman boros, a háttérben időnként felvillanó malátás édességgel. Ízvilága üdítően, jólesően járja körül és adja vissza a fekete ribizli alapjegyeit. Az illatban még csak enyhe boros érzet felerősödik (Egerben járunk, ne feledjük), a fanyarsággal karöltve laza, ám tartalmas kortyot képez, mely a habhoz hasonlóan simulékony és krémes. A típusnak megfelelően a komlóknak itt sok beleszólásuk nincs a dologba, keserűik csak a leghátsó sorokból integetnek egy kicsit. A vége jellegzetesen száraz, rövid lecsengésű, az utóíz savanykás. A 6,5-ös alkohollal együtt kellemes nyáresti kikapcsolódást ígérő sör, de aki siettetné a tavaszt, ihatja februárban is, mert ettől egészen biztosan előjön a medve a barlangjából.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük