Származási helyünkből eredeztethetően gyengéd érzelmekkel viszonyulunk mindazon települések irányába, melyek nevében a Földvár kifejezés szerepel. Ezért is örültünk az átlagosnál kicsit jobban, amikor befutott a balatonföldvári illetőségű Helka sörfőzde tüchtig kis csomagja, benne a három, jelenleg főzött és készített sörükkel.
Történetmesélésileg is el vagyunk kényeztetve, hiszen Lipták Gábor író és művészettörténész áldásos munkásságának köszönhetően Helka és Kelén mondája gyakorlatilag konyhakészen van elénk tolva. A mese szövése a klasszikus és epikus fantasy vonalat követi, csak úgy nyüzsögnek benne a tündérek és a boszorkányok, a mágusok és a gonosz uralkodók, nem hiányoznak a szende szüzek és a szegénylegények sem. Meg sem kíséreljük éreztetni a hangulatot és a varázst, akit érdekel a dolog, lapozza fel az író e témát körbesétáló köteteit (pl. Aranyhíd, Ezüsthíd, Hínártündérek, Sárkányfészek).
A Lipták-ház majd’ negyven éven át működött, mint irodalmi szalon. Járt erre Illyés, Német László, Tamási Áron, Amerigo Tot. Örkény itt írta a Tótékat, s az egyik sarokban üldögélve azt is végignéztük-végighallgattuk volna, ahogy Szabó Lőrinc lediktálja a házigazdának A huszonhatodik év versciklus százhúsz szonettjét.
„Az ősz legutolsó virágait
szedem. November siratja magát.
Sárban gázolok a dúlt réten át,
s mintegy válaszként bennem is esik.”
(75. November)
Aztán mesélhetnénk még a technikatörténet rajongóinak a Balaton leghosszabb ideje szolgálatban lévő testvérhajóiról, a Schönichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó- Gép- és Kazángyár által 1891-ben épített csavargőzösökről, a nevüket valószínűleg már ki is találtátok. A Kelén kb. nyolc centiméterrel szélesebb, és a vízkiszorítása is nagyobb (mint a férfiembereké általában), a Helka viszont mélyebbre merül (mint a nők általában). A Kelént 1945-ben inkább elsüllyesztették, mintsem a németek kezére kerüljön, aztán később kiemelték, többször átépítették és restaurálták. A Helka is partra került egy időre gazdasági okok miatt, de ennek is megvolt a maga jó oldala, hiszen a fedélzetére telepített vendéglátóipari egységben így legalább le tudták forgatni a Pogány Madonna egyik csihipuhis jelenetét, amit itt csakazértsem tekinthettek meg, mer’ az oldal valamiért nem kedveli a videa.hu anyagait. Aki szeretné látni, ugorjon át a kék közösségi oldalra a lap alján.
Később a MAHART visszavásárolta, kipofozta (hogy stílusosan fogalmazzunk), azóta is vízen van.
A film citált jelenetében Kardos doktor csak három tonikot fogyasztana, mi azonban inkább Kelénre lennénk kíváncsiak, mely név alatt ez alkalommal egy IPA lapul.
Finoman ködös, világos borostyánba hajló sör van a szépen csipkézett, átlagosan vaskos, kitartó habréteg alatt. Illata kissé bátortalan, mert ugyan a jellegzetes építőelemek – citrusok, gyanták, a maláták karamelljei – ott vannak, de mintha ez alkalommal csak egy huzatos, szélfútta vázrendszert sikerült volna összerakni.
A korty és az ízvilág ellenben igen korrekt. Átlagosan húsos (13,2 B°), harmonikus, szépen összerakott, az 58-as IBU és az 5.8-as alkohol pedig pont annyira dobogtatja meg az ember szívét, amennyire kell. A citrusok és a gyanták itt is jól dolgoznak, a vége enyhén száraz, szép hosszú keserűkkel. Szép felvezetés, emeljük kalapunk (mint a Benedek Miklós alakította karakter, P. Smith a filmben), jöhet a következő.