Az igazat megvallva két BYM sörrel készültünk ma délutánra, de miután beleszagoltunk, majd bele is kóstoltunk az Evermind nevű Imperial IPA-ba a maga 8,2-es alkoholtartalmával, inkább vetettünk egy lapos oldalpillantást a másik felé, hogy az mit tud felmutatni ilyen téren. Hmmm… 10,2 %. Tervezett egyéb irányú elfoglaltságaink miatt inkább a taktikus visszavonulást választottuk, ami – hangsúlyoznánk – nem egyenértékű a meneküléssel. Egyáltalán nem. Mondom. Nem. Az evermind kifejezéssel leginkább Tolkien műveiben találkozhatunk, bár talán még létezik egy hasonló nevű hazai Nirvana tribute band is, kiknek művészetébe itt hallgathattok bele:
Tolkien így nevezi azt a kis fehér virágot, amit Théoden vesz a kezébe fia, Théodred temetésekor. A film szinkronja a gondolj rám virág kifejezést használja, akárcsak a mű magyar fordítása (Göncz Árpád): „Az erdő borította hegy lábánál az út bekanyarodott a magas és zöld hegyek árnyékába. A nyugati lejtőkön a fű úgy fehérlett, mint a hó, a gyep közt számtalan kis csillagforma fehér virág nőtt. – Nézzétek! – mondta Gandalf. – Mily szépek e csillogó szemek a fűben! Ez a gondolj rám virág, ennek a földnek az ember-nyelvén simbelmyne, mert egész évben virít, és mindig ott, ahol halottak nyugosznak. Íme! A halmok, amelyek alatt Théoden ősei pihennek.”
Jöhet a szomorkás jelenet, virágok 01:25-től.
A simbelmynë óangol szó, jelentése örökkévaló, de a tündék ismerik uilos és alfirin néven is. Tolkient saját bevallása szerint a wood anemone nevű virág ihlette, amit mi berki szellőrózsának (Anemone nemorosa) hívunk. Nagyon kedves kis virág, kis hazánkban főleg a Dunántúlon futhatsz vele össze, de frissen szedve ne nagyon kóstolgasd. Van benne ugyanis egy protoanemonin (a.k.a. anemonol, illetve ranunculol, C5H4O2 ) nevű cucc, amit ha csak magadra kensz, néhány hólyagocskával és viszketéssel megúszod, de ha lenyeled, jön a szédülés, meg a görcsök és a bénulás. Hát kell ez neked? Naugye. Ha mindenképpen meg akarod kóstolni, szárítsd meg, mert az anyag olyankor dimerizálódik, majd anemoninsavvá alakul, ami már nem mérgező.
Nem mérgező A BYM söre sem, sőt, egyenesen kitűnő (habár a mérgező hatás és a remek íz nem minden esetben zárja ki egymást). Ha láttál már klaszikus, frissen préselt rostos narancslevet, akkor már tudod is, hogy néz ki az Evermind. Habja törtfehér, tapadós, tartós.
Illatában édes és trópusi gyümölcsök jelentkeznek: mandarin, grapefruit, lime. A Citrának és a Mosaicnak köszönhetően ízében is egymás hegyén-hátán henteregnek ezek a gyümölcsök, a korty végére még egy kis egresszerű tételt is oda lehet képzelni, de az igazi élményt a rendkívül sűrű és húsos test, valamint az ebbe elegánsan becsomagolt alkohol adja. Komoly izommunka átforgatni a kortyot a szájban, enyhe és jóindulatú túlzással időnként a zselészerűség határán imbolyog a dolog. Az alkohol csak a végén kezdi el bizsergetni a nyelvet, hatását viszont annál hamarabb kifejti.
Ezért mi most elmerengünk egy kicsit Középfölde térképei felett, bámuljuk Eriadort, Rohant és Rhovaniont, oszt’ elvágyódunk. De csak mértékkel, hiszen egyéb dolgunk is akad, ahogy azt említettük.
