Jöhet a második eresztés Wieselburg irányából, hiszen az olyan stramm gyerekeknek, mint én is vagyok, jár egy Stammbräu. Ha megtetszik, még az is lehet, hogy Stammgast lesz belőlünk. A stramm kifejezést apai öreganyám használta velem kapcsolatban, nem minden irónia nélkül, ugyanis elképesztően egyszálbélű és nyüzüge kölyök voltam. Táplálkozási szokásaimat leginkább a „katasztrofális” jelzővel lehetett volna illetni, s ebbe a problémakörbe – azt kell mondjam: természetesen – ismét belegyalogoltam kisebbik leánykám kapcsán, aki bár korántsem annyira zörgőcsontú, mint édesapja volt anno, mindenkit az őrületbe tud kergetni azzal, hogy nagyjából ötféle élelmiszert hajlandó a szervezetébe építeni. Ám nem teljesen reménytelen a helyzet, a sörhabot például nagyon szereti.Az efféle „régi szép idők” hangulatra épít a Wieselburger Stammbräu már megjelenésével is, a csatos üveg és a címkén látható századfordulós fotográfia a főzde több évszázados hagyományaira utalnak. Ezt a vonalat a kilencvenes évek közepe tájékán erősen megnyomták a reklámszakemberek is, az érdeklődők ezen az oldalon találhatnak pár ötletet a Stammbräu-val kapcsolatban: https://brand-history.com/brau-union-ag/wieselburger-bier/DESC/1864/2020?fbclid=IwAR0JxdrWle39gPkr_uxJvRan6lzWGGmp3oInfLAuuYIrzSfWdJo6nxYkTuQ
A sör maga minden különösebb extrától és kilengéstől mentes, hozzáértő kezek által összerakott derék iparossör. Lágy aranyszínt és tisztességes, bár gyorsan apadó habréteget tud felmutatni kitöltéskor. Gabonás-malátás illatát közepes, kissé füves komlók kísérik. Az ízvilág malátás, enyhén kekszes, a komlózás gyengéd, finoman fűszerezi a sört. A korty sima, könnyen csúszó, közepes, a stammwürze 12,6°. Az 5,4-es alkohol így a nap vége felé ad még egy lökést a hervatag elmének, amiért hálásak vagyunk, hiszen így eszünkbe jutott, hogy a szállítmány beszerzője, a mi kedves barátunk Muchacho mester holnap ünnepli arcvonásai alapján száztizenhatodik születésnapját. Megelőlegezzük neki a bizalmat, tán nem számít a medve bőrére történő előre ivásnak, ha a Stammbräu-t részben az ő egészségére gurítjuk le. A sör másik felét az asszonyra és magunkra gondolva emeljük az ég felé, kilenc esztendeje immár, hogy lepaktáltunk egymással, s ezzel be is fejezzük mára a dolgot, a könnyeinktől amúgy sem látnánk a billentyűzetet.
