Az történt, hogy a hétvégén belegyalogoltunk egy pálinkákkal, sörökkel, szalonnákkal (sertés és humán, utóbbi bőr alatt maradt, nem tapogattuk) terhelt kerti megmozdulásba, ahol is a folyadékokat kivéve szinte mindent elviselhető mértékig szenesítettünk, majd elfogyasztottunk. A kormot és a pernyét szorgosan és folyamatosan öblítettük, ennek köszönhetően a Szerkesztőség egy része még nem tartózkodik abban a kontinuumban, ahol a többi. Ezért megkértük az esemény házigazdáját, foglalja össze és öntse formába véleményét a borsodiak Amber Ale-jéről, mi pedig erőink és gyengeségeink függvényében hozzáfűzünk ezt-azt. Munkáját köszönjük, eredményét különösebb változtatások nélkül alább közöljük, megjegyzéseinket, belepofázásainkat kurziváljuk (nem, ennek nincs köze a Courvoisier-hez, bár attól is el lehet dőlni).
amikor kézbe veszek egy jó hideg dobozos sört, nem mindig szoktam ennyire megnézni, de ezt most úgy kaptam, hogy írjak róla néhány gondolatot…. Ezzel mi is így vagyunk, mármint a gondolatokkal, aztán hol összejön, hol nem.
elsőre egy nagyon letisztult magyar népmesékre hajazó design ugrik be, ami szimpatikus, főleg, hogy a vonalkód is egy korsót mintáz, nice! Szinte biztos, hogy ezt a büdös életben sem vettük volna észre, kicsit felesleges dolognak is tartjuk, ráadásul rendkívül pofátlanul (bár arcunk nagy) korrigálunk is: az nem korsó, hanem egy Craft Master One. bár a mai píszí világban ez a sok fehér elég merész … láttunk már “átfestett” NB1-es focicsapatot is fekete csíkokkal, sőt olyan F1-es csapatot is, ahol a fehéret feketére “KELLETT” cserélni, miközben a sokszoros vb bajnok pojácának egy fehér, szőke “szolgája” van, aki futva viszi a táskáját, miközben ő rollerezik Tömény a dolog, nézzük sorban. A focihoz nem konyítunk, elképzelésünk sincs, melyik csapatról lehet szó, majd megoldjátok. F-1 oké, a szőke szolgalélek nagy valószínűséggel havi szinten egészen kellemes összegekért trappol a roller után, ez azért messze nem egy átszínezett tamásbátya-szituáció. Egyébként pedig a bolygó élőlényeinek volt cca. ötszáz éve arra, hogy megismerje és megtanulja félni az europid nagyrasszt, de az sehol sincs kőbe vésve, hogy ennek mindörökre így kell maradnia.
… no de mindegy is, egy lenyugvó csillaggal nem érdemes ennyit foglalkozni, inkább vegyük igénybe a nedű szolgáltatásait! A szerző életkorát tekintve a lenyugvó csillagok helyett inkább a lenyugvó Nap erejére illene koncentrálni (a poén élét némiképp tompítja a tény, miszerint mi vénebbek vagyunk nála néhány esztendővel).
“kattanásra” nincs különbség! folyása, habja tökéletes! illata emlékeztet a borfejtésre nagyapámmal … no persze nem, csak vicceltem! egy 299.- es sör meg sem közelítheti azt! 😉 A maláták édessége mellé egy kis kenyeres savanykásság is vegyül, enyhe fűszerezettséggel a komlók irányából. Színe vörösréz felé hajló, tiszta, pihenteti a szemet. Habszerkezet rendben, de gyorsan apad.
IBU 23, ALK 4,5%, keserűség: 7/4, aromaintenzitás: 6/7, árpamaláta! gondosan aláhúzva!
a doboz szerint “elkészítettük az első félbarna, felsőerjesztésű borsodit, hogy egy újabb sört pattinthassatok az élet apró örömeire. itt egy könnyen iható, színében és ízében is karakteres ale, amit a nemzetközi sörkultúra mesterei ihlettek. ez a borsodi amber ale, ejtsd: az elnyúló baráti sörözések kísérője” A szokásosnak mondható parasztvakítás/marketingszöveg, melynek külön bájt kölcsönöz, hogy szerzőnk derék informatikus, azok meg nem ismerik a nagy kezdőbetűt. A gondos aláhúzás az összetevőre érzékeny, illetve allergiás vásárlókat próbálja figyelmeztetni a kellemetlen következményekre. A könnyen iható fogalommal nincs bajunk, ám a karakteresség jócskán elmarad a várttól.
(magán)véleményem: Ma szalonnát sütöttünk, szélben, a Barátommal, a sör most, a szalonnára nagyon jólesik, egy TÉNYLEG kellemes félbarna! 🙂 Natessék, épp az imént élcelődtünk a kezdőbetűkkel. A Barátom mi vagyunk, el is érzékenyedtünk, az informatikusok vérét szívó megjegyzést tekintse mindenki tárgytalannak.
amikor nem vársz sokat, csak a megszokott kellemes érzést … mint pl. 5+ év házasság után a feleségeddel, egy jól sikerült éjszaka után … 😉 Hmmm… Ezek szerint a nyár közepén tartandó tizedik házassági évfordulót követően még nekünk is van miben reménykednünk. Hacsak nem szívjuk túl magunkat az esemény keretein belül sörrel, me’ akkó’ má’ mindegy.
és természetesen ezek a “megszokott” dolgok nem azt jelentik, hogy nem jó az érzés, nem finom a sör, nem volt jó a sex! CSAK annyit, hogy ebben ma, holnap, nem volt több … pedig lehetett volna … Egyet kell értsünk tanult barátunkkal. Nem baj, hogy piacra került ez a sör, nem is teljesen céltalan (mint egy nyári ruha mellénye, hogy a megunhatatlan mestert idézzük), de nincs benne truváj, hiányérzetet hagy maga után. A konkurrencia (Dreher) ilyen típusú sörének tűntével kicsit reménykedtünk, hogy ez majd kitölti a mértékkel sajgó ürességet, de nem, az Amber Ale még ezt a nem túl magas elvárási szintet sem üti meg. Mindamellett a szalonnából készített aktív szén darabkákat azért szépen eltünteti a nyelőcső faláról. Sütünk mi még szalonnát, iszunk mi még Amber Ale-t ezen a nyáron.